Új téma Írország

Ír házikó került ma a market kínálatába egy új téma keretében, amit most kicsit bővebben is megnézünk. 

Írország

Írország (angolul Ireland írül Éire IPA Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol.

 Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

 Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt.
Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.
A Dublini Városháza által igazgatott terület lakossága 505 739 fő volt a 2006-os népszámláláskor. Ugyanezen népszámlálás szerint a dublini agglomeráció lakossága 1 661 185 volt, míg Dublin megye 1 186 159 lakossal rendelkezett.
Egyes számítások szerint Dublin a harmadik leglátogatottabb európai város (Párizs és London után), több mint négy millió látogató keresi fel évente.

Történelem 

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja.

Közlekedés 

Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármű méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.
Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik.
A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

Az ír sör

Írország nemcsak az irodalom területén, hanem az italok frontján is több világmárkával büszkélkedhet. Ilyen az írek egyik tiszteletbeli nagyköveteként is funkcionáló Guinness sör, ami túlzás nélkül  az eredeti forrás helyén, vagyis Írországban a legfínomabb. A szigetországban rengetegszer találkozhatunk a híres Ír hárfával is, ami csodálatos hangjával, formájával az elmúlt századok során az ország egyik jelképévé vált. De ha jártunkban-keltünkben sehol nem láttuk, hallottuk egy esélyünk még mindig marad: nézzük meg a Guinness sör emblémáját.

 

A tradíciókhoz ragaszkodva az igazi jó ír sör még mindig csak és kizárólag malátát, komlót, sörélesztőt és vizet tartalmaz. Az igazi ale-t (világos) és a stoutot (fekete) sört ma is ugyanúgy szolgálják fel, mint ahogyan azt évszázadokkal ezelőtt tették. Kézi pumpálással egyenesen a hordóból kerül poharunkba a különleges nedű, természetesen mindig csordultig töltve a pohárba a lassan ülepedő Guinness-t kivéve - egész kevés habbal. A Guinness sör különlegességét nemcsak rendkívüli sűrűsége és különleges zamata adja, hanem még az is, hogy nem tartalmaz szénsavat.
Mivel nem pasztőrözik, végleges formáját csak a csapoláskor, a pubokban éri el. A nedű épp olyan különleges, mint kitalálója Arthur Guinness, aki 1759-ben, 9000 éves bérleti szerződést írt alá az akkor lerobbant sörgyárral a St. James Gaten-nel. A Guinness névvel más területen is találkozhatunk: a ritka rekordok gyűjteményét is így jelölik. A söröknél maradva: a Murphy's, a Kilkenny és a Beamish tettek még szert igazi hírnévre.

Földrajz

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.



Domborzat 
Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.



Élővilága 

Vörös szarvasok a Killarney Nemzeti Parkban (Kerry megye)

Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követően nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezelőtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos élőhelyeket kínál: megművelt területeket, erdőket, fenyveseket, mocsarakat és parti élőhelyeket.

Csak 31 emlősfaj őshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelkedő tengerszint elválasztotta kontinenstől. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sün,a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagy termetű gímszarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók. Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus"").
A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költőző fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. A szirti sasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezelőtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették őket.

Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüllőkból is csak egy faj van, az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétéltű él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj. A délnyugati partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri teknős fajok, de nem mennek a partra.

Nagyon sok anyagot lehetne ebbe a témában még összeszedni, de gondoltam egyenlőre elég lesz ennyi is ahhoz, hogy felkeltsem figyelmeteket erre a csodás helyre, hátha betervezitek az egyik nyaralásotok színhelyéül.

Vica

(forrás:Wikipédia, irisfeet.hu)