És még mindig nincs vége, sem a várható építési melónak, sem pedig a meglepetéseknek. A többivel ellentétben, ez a dodzsempálya eléggé gagyira sikeredett, giccses és rikító színeivel, hmmmm, nem lopta be magát a szívembe. Eme sokkhatásért azonban kárpótol bennünket ama tény, hogy, hogy miután felépítettük, eldugjuk farmunk valamelyik porlepte sarkába, becsukott szemmel learatjuk és csak akkor pillantunk újra a képernyőre, amikor munkánk gyümölcsét, a Turbot rakjuk be boldog mosollyal a boxba.
Nah, végre, itt nincs malac :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.